Posted by Judit Székelyné Francsovics

Familie


Külf­öldre köl­tö­zés gye­rek­kel? – nem is olyan rémisztő
(Aho­gyan én látom a gyakorlatban)

A leg­több eset­ben a külf­öldre köl­tö­zést egy átme­neti idős­zak előzi meg, ami­kor az egyik szülő már külf­öl­dön dol­go­zik, a kicsi pedig a másik szülővel otthon marad. Nehéz az átál­lás, még a tech­nika adta lehetősé­gek­kel, a min­den­napi kom­mu­ni­ká­cióval is, mint pl a skype (nagyon hasz­nos ebben a szi­tuá­ció­ban) de még így is nehéz “pótolni” a hiányzó fél jelenlétét.

Az első és leg­fon­to­sabb, — miután meg­hoztuk a dön­tést, mis­zer­int családos­tul külf­öldre köl­tö­zünk, — hogy legyen kész válas­zunk a gye­rek miért­jeire. Miért kell ennek most így len­nie? Miért nem lehe­tünk együtt, úgy aho­gyan eddig? Miért akarunk külf­öl­dön élni, ahol sen­kit sem isme­rünk stb… A gye­rek kér­dezni fog, és ha mi nyíl­tan és őszin­tén – az élet­korának meg­fel­elően — válas­zo­lunk ezekre a kér­dé­sekre, nem fogja később sem becsapva érezni magát.

Közös ter­vek
A hely­zet adott, a vál­to­zás egyre köze­leg. Ter­vez­zük és álmod­juk együtt a jövőt a gye­rek­kel. Kés­zül­jünk a kiköl­tö­zésre, arra, hogy megint együtt lesz majd a család. A kint dol­gozó szülő “fela­data”, hogy kívá­natossá tegye a gye­rek számára az új kör­ny­e­ze­tet. Kés­zít­sen fotó­kat, tele­fo­nos videó­fel­vé­telt az ottani játs­zó­tér­ről, a parkról, a focipá­lyáról, mesél­jen lel­ke­sen az ottani embe­re­kről, szo­ká­so­król stb. Ha a gye­re­knek van valami hob­bija, ker­es­sünk rá a neten, hogyan lesz majd az új helyen lehetősége pl. új focicsa­pa­tot találni stb. Otthon­ról már néze­ge­thet­jük az inter­ne­ten a bérel­hető laká­sok képeit, a gye­rek is elmond­hatja, melyik tets­zik neki és miért.

Csalá­don belüli egye­tér­tés
Ami nagyon fon­tos, hogy a tágabb család (nagy­s­zülők, roko­nok) is támo­gas­sák a fiata­lo­kat az elhatározásukban/elin­du­lá­suk­ban. “Ha a nagy­mama is azt mondja, hogy jól fog­juk magunkat érezni ott, akkor bizto­san így is lesz…” Ha a gye­rek — már csalá­don belül is — külön­féle véle­mény­e­ket hall a külf­öldi újra­kez­dés­sel kap­cso­lat­ban, kétsé­gei les­z­nek, elves­zti a bizal­mát a szülők­kel szem­ben, félel­mei szorongássá válnak. Bes­zél­jük meg ezt a család min­den tag­jával, miért is fon­tos az “egye­tér­tés” ebben a témában.

Nyelv­tanu­lás
A befo­gadó ország nyel­vét a kicsi otthon is elkez­d­heti tanulni, de ez csak „ízelítő” lehet a számára, a hét­köz­napi nyelv­hasz­nála­tra otthon nem tud­juk fel­kés­zí­teni a gye­reket. Ezért a nagy­betűs „tanu­lást” inkább ne eről­tes­sük. Néz­zen a kicsi német nyelvű mese­fil­met, gye­rek­mű­soro­kat, hall­gas­son gye­r­ek­da­lo­kat. A tanu­lás nagy része úgyis majd a „hely­szí­nen” zaj­lik. Néme­tor­szág­ban, Ausz­triá­ban és Svájc­ban is, a gye­rekek gyor­sabb inte­grálódását elő­se­gí­tendő, az óvodák, iskolák a nem német anyany­elvű gye­rekek számára „Deutsch als zweite Spra­che” német­ny­elvű fel­zár­kóz­tató fogl­al­ko­zást bizto­sít, ami ingye­nes és a tanítási idő­ben, cso­port­bon­tás­ban zaj­lik.
Egy Néme­tor­szág­ban élő magyar anyuka német nyelvű gye­rek­könyv aján­lóját itt olvas­hat­juk (magyar nyel­ven) :http://www.ketnyelvugyerek.hu/blog/2013/11/nemet-nyelvu-gyerekkonyvek-nemetorszag/
A Goe­the Insti­tut is foly­ama­to­san kínál gye­rek és kamasz kur­zu­so­kat, bizto­san talá­lunk a köze­lünk­ben is: http://www.goethe.de/ins/de/spr/kuj/kur/deindex.htm

Tud­junk nevetni a bak­i­jain­kon
Gesicht vagy geschicht – nem min­degy. A kez­deti bot­la­do­zá­sok elke­rül­hetet­le­nek. Egy ross­zul kie­j­tett szó, egy hibá­san hasz­nált kife­je­zés nem kell, hogy elve­gye a ked­vün­ket. Neves­sünk eze­ken együtt a gye­rek­kel. Tud­nia kell, hogy mi sem vagyunk töké­le­te­sek és ezt tőle sem várja el senki. Egy kis humor gyó­gyír lehet a hét­köz­napi „bibis” –einkre.

Naplóírás/Blog veze­tés
Nagyobb gye­rekeknek segíthet fel­dol­gozni az új szi­tuá­ciót, ha nap­lót vagy blo­got vezet. Ha van egy kis affi­nitása az írás­hoz, támo­gas­suk benne, hogy az élmény­eit, érzé­seit papírra vesse, vagy bepö­työgje a számítógépbe. (Köz­ben lehet, hogy mi is ked­vet kapunk hozzá)

Új óvoda/iskola
Német nyelv­te­rü­le­ten a külf­öldi gye­rekek isko­lai fel­vé­telé­nek nem fel­té­tele az ország nyel­vé­nek isme­rete, megér­tése. A gye­reket az élet­korának meg­fel­elő osz­tá­lyba ves­zik fel, s ha az adott tanév alatt nem sike­rülne neki a nyelv olyan szintű elsa­játítása, ami a tan­anyag­ban való fel­zár­kózás­hoz ill. fejlődés­hez ele­gendő lenne, évet ismétel(het). Erről nem a tanár dönt egy sze­mé­ly­ben, hanem javas­la­tot tesz a szülő felé, s közö­sen mér­le­gelve az adott szi­tuá­ciót, együtt hozhat­nak erről döntést.

Visel­ke­dési zava­rok
Az első néhány hónap­ban a vál­to­zás szorongá­so­kat, maga­tar­tás­beli pro­blémá­kat okozhat. A tür­e­lem és a fokoz­atos­ság a leg­ha­té­kon­y­abb „ellen­s­zere” eze­knek a gon­do­knak, de ha úgy érez­zük, hogy ez meg­ha­ladja a tehe­r­bírá­sunkat, tehetet­len­nek érez­nénk magunkat, kér­jünk segítsé­get.
Néme­tor­szág­ban már hoss­z­abb múl­tra viss­za­mu­tató kul­túrája van a külf­öldi gye­rekek inte­grá­ciójának, a bevánd­orló gye­rekek pszi­chés segí­tésé­nek. Nem mi len­nénk az elsők, sem az utolsók, akik beis­merve a saját határai­kat, az isko­laps­zi­choló­gus segítsé­gét kérik. Az is elkép­zel­hető, hogy nem is a gye­re­knek, hanem nekünk van szüksé­günk egy „mély leve­gőre”, bes­zél­ge­tésre egy szakem­ber­rel, hogy utána újult erővel vehes­sük a hét­köz­na­pok kihívá­sait. Ne értékel­jük alá a külf­öldre köl­tö­zés hozta vál­to­zá­so­kat, his­zen ez a mi szá­mun­kra sem egy gya­log galopp.

Délutáni óvodai/iskolai felü­gy­e­let vagy Tagesmutter/Tagesvater
Az óvodák, iskolák nem min­dig aján­la­nak fel délutáni felü­gy­e­le­tet. Ha mégis, ezt akkor is hasz­nos igénybe ven­nünk – meg­fel­elő díja­zás elle­né­ben – ha egyéb­ként délután otthon vagyunk, his­zen itt a gye­rekek további barátsá­go­kat köthet­nek, vala­mint segítsé­get kapnak a házi fela­dat elkés­zí­tésé­ben.
A gye­rek beilles­z­ke­dését az un. Tagesmutter/Tagesvater is elő­se­gítheti. A Tages­mut­ter szol­gálat Ausz­triá­ban és Néme­tor­szág­ban is jól bejá­ra­tott módja a gye­rek­fe­lü­gy­e­let­nek. Ez eset­ben egy meg­fel­elő képe­sí­tés­sel ren­del­kező anyuka a saját gye­rekei mel­lett, meg­ha­táro­zott számú gye­rek felü­gy­e­le­tét végez­heti, ha a lakás és egyéb körül­mények, az állami­lag meg­ha­táro­zott előírá­so­knak meg­felel­nek. Ez tula­j­don­kép­pen úgy funk­ci­onál, mint egy “rokon”, elhozza a gye­reket a suli­ból, tanul vele, edzésre stb. viszi ha kell. Adott települé­sen több Tages­mut­ter is műkö­dik, de ezek mind egy cen­trál rend­s­zer­hez és felü­gy­e­leti szerv alá tar­toz­nak. Olyan Tages­mut­tert érde­mes válasz­tani, aki ezt már több éve csinálja. Ezek a kap­cso­la­tok általá­ban jó isme­retséggé, barátsággá növik ki magu­kat.
Külf­öldi gye­rekeknek kife­je­zet­ten “áldá­sos” ha a nyel­vet “családi”, hét­köz­napi szi­tuá­ciók­ban, anyany­elvű mikro­kör­ny­e­zet­ben tanulja. Az egés­zen picik­nek a „kor­társ­ak­kal” való barát­ko­zásra a külön­féle „Spiel­gruppe” – k ban van lehetősé­gük. Eze­kről a helyi önkor­mányz­a­to­knál kapha­tunk további felvilágosítást.

 A néme­tor­szági családi támo­gat­á­so­król ide kattintva informálódhatunk.




4 Responses to Külföldre költözés családdal

  1. lakatos zsolt says:

    Jó napot lenne pár kér­dé­sem én elvál­tam és a fijammal élek együtt sze­ret­nék külf­öldre néme­tor­szágba köl­tözni a jobb élet reményé­ben és sze­ret­tem volna meg­kér­dezi hogy önök tudnak e ebben nekem segi­teni ? kérem hivja­nak ha tudnak nekem segi­teni : 00491634788233 Nagyons­zé­pen köszönöm

  2. terez tulok says:

    Tulok Teréz vagyok. Óvodába, iskolába nagyon sok ver­set, mesét írok a gye­rekeknek, borda­lo­kat felnőt­te­knek. Nagyon örül­nék, ha az általam írt ver­se­ket az ottani okta­tás­hoz fel tud­nák használni.Minden elé­r­hetősé­gem a hon­l­apo­mon. Honlap:1960314.5mp.eu Kérem akkor is válas­zol­ja­nak, ha nem élnek az általam fel kínált lehetőség­gel! Üdvöz­let­tel és köszönettel:Tulok Teréz

    • Franz Bauer says:

      Ked­ves Teréz,

      kös­zönöm az aján­la­tát, de én magáns­ze­mély vagyok és így nem iga­zán tudom az Ön műveit felhasználni.

Hinterlasse einen Kommentar zu Franz Bauer Antworten abbrechen

Deine E-Mail-Adresse wird nicht veröffentlicht. Erforderliche Felder sind markiert *

Du kannst folgende HTML-Tags benutzen: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>