Posted by Franz Bauer

Utlevel


Kös­zö­net a szer­ző­nek, aki ezt a tájé­kozta­tót összeál­lította és a publi­kálás­hoz hozzájárult:

Ákos Vida
Hivat­alos és feles­ke­tett magyar-német for­dító és tol­mács
Fran­zis­ka­ner­str. 16, 81669 Mün­chen
Mobil­tel.: +49–171-24 24 977
E-Mail: box@avimedia.de

Az ada­tok tájé­koztató jel­le­güek és az összeál­lítás napján érvényes ada­to­kat
tart­almaz­zák. A szerzö leg­jobb tudása szer­int állította öket össze, de nem vál­lal garan­ciát az
ada­tok helyes­sé­gére vagy idös­ze­rüsé­gére.
Fris­sítve: 2013.09.18.

.….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….….…..

KÜLFÖLDI TARTÓZKODÁSSAL, LETELEPEDÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

Be kell-e jel­en­teni Magyaror­szá­gon, ha egy másik uniós tagor­szág­ban tar­tóz­ko­dom
huza­mo­sabb ideig, illetve ha mun­kát vál­la­lok?
Min­den magyar állam­pol­gár ren­del­kez­het egy­ide­jű­leg két lakóhel­lyel az Európai Unió­ban.
Az egyik a bejel­en­tett (állandó) lakóhelye, mely­nek nincs elé­vülési ideje; a másik a tar­tóz­ko­dási
(idei­gle­nes) lakóhelye, amely­hez a lak­cím­kár­tyát Magyaror­szá­gon min­den eset­ben 5 évre
adják ki.

Bejel­en­tési köte­le­zettsé­gek a MAGYAR HATÓSÁGOK felé külf­öldi lete­le­pe­dés

ese­tén:
2013. már­cius 1-jén módo­sult a pol­gárok sze­mé­lyi ada­tainak és lak­cí­mé­nek nyil­vántar­tásáról
szóló 1992. évi LXVI tör­vén­nyel nem új köte­le­zettség kelet­ke­zett, hanem egy eddig meglé­vőt
töröl­tek el: ezu­tán már csak a vég­le­ges külf­öldi lete­le­pe­dést kell bejel­en­teni.

A jogsz­abály úgy fogal­maz, hogy a „…pol­gárnak azt a tényt, hogy Magyaror­szág terü­le­tét a
külf­öldi lete­le­pe­dés szán­dékával elha­gyja, bár­mely járási hivat­alnál vagy a kon­zuli
tiszt­vi­selő­nél” be kell jel­en­te­nie. A jogsz­abály nem határoz meg határi­dőt és időtarta­mot.
A lényeg az állam­pol­gár szán­dékán van, tehát az állam­pol­gár dön­tése az, hogy külf­öldi
lete­le­pe­dés cél­jából hagyja el az orszá­got, vagy sem. Ha a szán­déka a lete­le­pe­désre irányul,
akkor ter­heli bejel­en­tési köte­le­zettség. Nincs a jogsz­abá­ly­ban időbeli határ arra, hogy
mikor­tól számít a távo­zás külf­öldi lete­le­pe­dés­nek. Ez az állam­pol­gár belátására van bízva.
A szán­dék számít, nem az időtar­tam. Aki koráb­ban bejel­en­tette az idei­gle­nes külf­öldi
tar­tóz­ko­dását, annak nem kell sem­mit ten­nie. Csak akkor van dolga, ha most úgy dönt, hogy
a vég­le­ges lete­le­pe­dést is bejel­enti. A tör­vény nem tart­almaz szankciót.

A vég­le­ges külf­öldi lete­le­pe­dés­kor a sze­mé­lyi iga­zo­l­ványt és a lak­cím­kár­tyát le kell adni.
Ezt követően útle­vél­lel tudja magát az állam­pol­gár iga­zolni, lak­cím­kár­tyát pedig újat fog kapni,
amely azt tart­almazza, hogy “külf­öl­dön élő magyar állam­pol­gár”, pon­tos lak­cí­met nem.
A lak­cím­kár­tya kiál­lítására az állam­pol­gár érde­ké­ben kerül sor, azért, hogy ha pél­dául
Magyaror­szá­gon ügyet intéz, akkor az útle­vele mel­lett iga­zolni tudja, hogy külf­öl­dön él
(pél­dául banki ügyin­té­zés­nél), vala­mint akkor is egy­szerűbbé teszi a későbbi útle­vél eljárást,
ha eset­leg akkor kérel­mezi a magyar állam­pol­gár az új útle­velét, ami­kor a régi már lejárt.

Idei­gle­nes átköl­tö­zés ese­tén (sze­mé­lyi iga­zo­l­vány meg­ma­rad):
Amen­ny­iben Ön idei­gle­ne­sen külf­öldre köl­tö­zik, akkor azt nem szüksé­ges bejel­en­te­nie
Magyaror­szá­gon. Ami­kor úgy érzi, hogy külf­öl­dön sze­retne lete­le­pedni, Magyaror­szág felé
be kell jel­en­te­nie a külf­öldi lete­le­pe­dést. Ez azzal jár, hogy megs­zű­nik a lak­címe
Magyaror­szá­gon, és külf­öl­dön élő magyar állam­pol­gár­ként fog sze­re­pelni a
nyilvántartásokban.

A kinti tar­tóz­ko­dás során az adott tagállam tar­tóz­ko­dásra, lak­cím­lé­te­sí­tésre vonat­kozó
szabá­lyait kell alkal­mazni. A kint léte­sí­tett állandó lak­cí­met nem szüksé­ges Magyaror­szá­gon
bejelenteni.

Vég­le­ges átte­lepülés ese­tén (sze­mé­lyi iga­zo­l­ványt le kell adni):
A lete­le­pe­dés­hez egy ún. külf­öldi lete­le­pe­dési nyilat­koz­a­tot kell kitöl­teni, vala­mint le kell adni
a magyar sze­mé­lyi iga­zo­l­ványt és a lak­cí­met iga­zoló hatásági bizonyít­ványt (rövi­den:
lak­cím­kár­tyát). Ha ezek közül bár­melyiket elves­z­tet­ték, ell­op­ták vagy egyéb okból nem adják
le, külön nyilat­koz­a­tot kell kitöl­teni. A ves­z­tést nyilat­koz­at­tal, a lopást ren­dőr­ségi
jeg­y­ző­könyv­vel kell alátá­masz­tani. A külf­öldi lete­le­pe­dés bejel­en­tésé­hez a sze­mé­lyes
jelen­lét elen­ge­d­hetet­len.
Lehetőség van azon­ban az itthoni lak­cím megtar­tására is, ha magyaror­szági lak­cí­mét
idei­gle­nes lak­cím­ként, a másik tagáll­am­ban léte­sí­tett állandó lak­cí­mét pedig külf­öldi
lak­cím­ként jel­enti be a hazai lak­cím­ny­il­vántar­tásba. Ehhez is a lak­cím­be­jel­entő nyomtat­vány
szükséges.

A külf­öldi lete­le­pe­dés bejel­en­tése ille­ték­men­tes, a kér­elem­nek a kül­kép­vi­sele­ten tör­ténő
benyújtása ese­tén vis­zont a kon­zuli díjat le kell róni. A lak­cím­kár­tyát a járási hiva­tal a
nyil­vántar­tásba vételt követően hala­dék­tala­nul kiál­lítja és postázza az ügyfél által mega­dott
címre (magyaror­szági cím vagy a külképviselet).

A 18 éven aluli kis­korúak külf­öldre tele­pe­dése:
Fon­tos tudni, hogy a kis­korú külf­öldi lete­le­pe­dése gyám­ha­tósági jóváha­gyás­hoz kötött, mert
ha nem jel­en­tet­ték be a távo­zást, akkor a gyer­me­ket iskol­a­kö­te­les kora elé­ré­se­kor a
gyám­hi­va­tal keresni fogja, hogy az iskoláz­ta­tási köte­le­zettsé­get teljesítették-e a szülők. Ha
valaki kis­korú gyer­meke külf­öldi lete­le­pe­dését sze­retné bejel­en­teni, kell a magyaror­szági
lakóhely szer­inti gyám­hi­va­tal jóváha­gyása. Ez a gyer­mek érde­ké­ben tör­té­nik, az a cél, hogy
bizon­yos legyen abban a magyar hatóság, hogy a gyer­mek fejlődése és iskoláz­ta­tása
bizto­sítva lesz. Ez sem új köte­le­zettség, nagyon régóta így van.

A 18 éven aluli kis­korúak külf­öldre uta­zása:
2009. június 28-ától már a 14 éven aluli gyer­me­kek számára is igény­el­hető
sze­mé­lya­zo­no­sító iga­zo­l­vány, így ezen­túl európai uta­zá­siak­hoz szá­mu­kra sem fel­tét­le­nül
szüksé­ges kivál­tani az útle­ve­let. A sze­mé­lya­zo­no­sító iga­zo­l­ván­nyal nem ren­del­kező 18 éven
aluli magyar állam­pol­gárok csak önálló, érvényes útle­vél bir­to­ká­ban utaz­hat­nak külföldre.

Amen­ny­iben a 18 éven aluli magyar állam­pol­gár szülői kísé­ret nél­kül uta­zik külf­öldre, úgy a
pro­blémák elke­rülése érde­ké­ben java­solt, hogy a kis­korú vagy a vele utazó sze­mély vigye
magával a szülők (ha csak az egyik szülővel uta­zik, akkor a másik szülő) magya­rul és a
megláto­gatni szán­dé­kozott — illetve a tran­zit — ország nyel­vén kés­zült, vagy for­dítás­sal ellátott
hozzájáruló nyilat­koz­a­tát a gyer­mek külf­öldre uta­zásához, ottani tar­tóz­ko­dásához. Hivat­alos
for­dítás nem szükséges.

A szülői hozzájáru­lási nyilat­kozat kiál­lításához nincs egy­sé­ges uniós for­man­yomtat­vány, de
a nyilat­koz­at­ban az alábbi ada­to­kat érde­mes fel­tün­tetni:
– a kis­korú, a kísérő és a szülő(k) ada­tai (szü­le­tési ada­tok);
– a kis­korú uta­zásra jogo­sító okmányának száma;
– a külf­öldi tar­tóz­ko­dás célja, helye (cím, tele­fon;
– a megláto­gatni kívánt sze­mély vagy intézmény pl. iskola ada­tai, elérhetősége.

Amen­ny­iben pél­dául egy óvodás vagy iskolás cso­port uta­zik szülői kísé­ret nél­kül egy másik
országba, és a kirán­du­lást szer­vező szer­vezet / intézmény ren­del­ke­zik egy­sé­ges
nyilat­koz­at­tal arról, hogy a szülők hozzájárul­tak a kis­korú gyer­mek külf­öldi uta­zásához, nincs
szükség külön szülői hozzájáru­lási nyilatkozatra.

Közi­gaz­ga­tási és Elek­tro­ni­kus Köz­s­zol­gál­ta­tá­sok Köz­ponti Hivat­ala:
Hon­lap: http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php
Tel.: 06 (1) 455‑6700
E-mail cím: nyilvantarto.hivatal@mail.ahiv.hu
Kor­mányzati por­tál (ügyleírá­sok hivat­ali eljárá­so­król)
Hon­lap: http://www.magyarorszag.hu/

Társ­ada­lom­bizto­sítás:
Más tagáll­am­ban való munka­vál­lalás ese­tén a magyar állam­pol­gárok is az adott tagáll­am­ban
válnak bizto­sítottá, s így a magyaror­szági TB jog­vis­z­ony megs­zű­nik, TAJ szá­muk pass­zívvá
válik.
A külf­öldi munka­vál­lalás­ról, illetve a más tagáll­am­ban fen­nálló bizto­sítotti jog­vis­z­o­ny­ról
bejel­en­tést kell tenni a Kor­má­ny­hi­vat­alok egész­ség­bizto­sítási pénz­tári szaki­gaz­ga­tási
szer­vei ( volt regioná­lis egész­ség­bizto­sítási pénz­tárak ) vagy az OEP nyil­vántar­tási
főosz­tá­lya felé annak érde­ké­ben, hogy az EGT val­a­mely tagáll­amá­ban dol­gozó sze­mély
Magyaror­szá­gon a járu­lék­fi­ze­tés köte­le­zettség alól men­te­süljön, illetve elke­rülje a ket­tős
járu­lék­fi­ze­tést.
A bejel­en­tés­hez az OEP hon­la­pjáról a Letölt­hető nyomtatványok/ Nyomtat­ván­yok
ter­més­ze­tes személyeknek/ Bejel­ent­kező lap és tájé­koztató a külf­öl­dön bizto­sítás­sal
ren­del­kező sze­mély számára menü­pont alól tölt­hető le a “Bejel­entő lap TAJ számmal
ren­del­kező magyar állam­pol­gár rés­zére, aki EGT tagáll­am­ban bizto­sított sze­mély“
című nyomtat­vány, melyet a kitöl­tést követően az ille­tékes Regioná­lis Egész­ség­bizto­sítási
Pénz­tár­hoz kell eljut­tatni.
Amen­ny­iben egy magyar állam­pol­gár külf­öl­dön 2009. ápri­lis 1-je előtt léte­sí­tett
munka­vis­z­onyt, illetve vala­mi­lyen for­má­ban kint járu­lék­fi­zető, azt min­den­kép­pen be kell
jel­en­teni a Regioná­lis Egész­ség­bizto­sítási Pénz­tárnál a kinti járu­lék­fi­ze­tése tényét és
miként­jét. 2009. ápri­lis 1-jétől léte­sí­tett munka­vis­z­ony ese­té­ben azon­ban a bejel­en­tést a
mun­kába állást követő 15 napon belül köte­lező meg­tenni.
A TB (társ­ada­lom­bizto­sítás) szer­vek felé – min­den eset­ben, ha 3 hóna­pon túli időtart­amra
tör­té­nik a távo­zás és Magyaror­szá­gon megs­zű­nik a járu­lék fize­tés (pél­dául már nem
munka­vál­laló az állam­pol­gár) – ily­en­kor külf­öl­dön fizet társ­ada­lom­bizto­sítást az állampolgár.

Orszá­gos Egész­ség­bizto­sítási Pénz­tár (OEP)
http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,32912&_dad=portal&_schema=PORTAL

Adózás:
Amen­ny­iben egy magyar állam­pol­gár vég­le­ge­sen hagyja el az orszá­got, sze­mé­lyi
jöve­delem­a­dójának soron kívüli megál­la­pítását egy e célra kiál­lított nyomtat­vány
benyújtásával igény­el­heti. A nyomtat­vány benyújtása után az APEH elkés­zíti az
adóbe­val­lását, amely­hez a szüksé­ges doku­men­tu­mo­kat el kell jut­tatni az APEH terü­le­ti­leg
ille­tékes kirendeltségéhez.

Amen­ny­iben egy magyar állam­pol­gár csak idei­gle­ne­sen kíván az EU val­a­mely tagáll­amá­ban
tar­tóz­kodni, az adóha­tóság felé nincs bejel­en­tési köte­le­zettsége. Ha 3 hóna­pon túli külf­öldi
tar­tóz­ko­dás (munka­vál­lalás, vál­lal­ko­zás stb.) cél­jából hagyja el az állam­pol­gár az orszá­got,
akkor azt a Nem­zeti Adó — és Vám­hi­va­tal (NAV) felé – min­den eset­ben be kell jel­en­te­nie.
Hon­lap: http://www.apeh.hu/
Köz­ponti Tájé­kozta­tási Osz­tály kék száma: 06–40-42–42-42

A bejel­en­tési köte­le­zettsé­gek közül a lak­címre vonat­ko­zó­kat lehet a kon­zu­lá­tuson is, míg a
másik ket­tőt csak a két érin­tett hatóságnál intézni. A társ­ada­lom­bizto­sítási köte­le­zettség
elmu­lasz­tása azzal a követ­kez­mén­nyel jár, hogy az állam­pol­gárt foly­ama­to­san ter­heli a
bizto­sítás­fi­ze­tési köte­le­zettség (jelen­leg kb. 6.600 Ft/hó), amelyet a hatóság leg­fel­jebb öt
évre viss­z­a­menő­leg bár­mi­kor köve­tel­het. A TB és NAV eljárá­sok ügyé­ben a kon­zu­lá­tus­nak
nincs hatás­köre, így ennél rész­le­te­sebb tájé­kozta­tást sem tudnak adni.

A külf­öldi lete­le­pe­dés bejel­en­tése a kon­zuli osz­tá­lyon:
A kér­e­lem benyújtásához szüksé­ges doku­men­tu­mok:
• Bejel­entő lap kitöl­tése (hely­ben bizto­sít­ják)
• Érvényes sze­mé­lya­zo­no­sító iga­zo­l­vány vagy útle­vél
• Lak­cím­kár­tya
• Kér­e­lem a külf­öl­dön élő magyar állam­pol­gár ada­tainak nyil­vántar­tásához (hely­ben
biztosítják)

Fon­tos: Kis­korú kérel­me­zők ese­té­ben a vég­le­ges külf­öldi lete­le­pe­dés bejel­en­tésé­hez
mind­két szülői felü­gy­e­leti jog­gal ren­del­kező szülő jelen­léte szüksé­ges, vala­mint a
kérel­me­zőknek csa­tol­niuk kell a magyar gyám­ha­tóság­tól már elő­ze­te­sen beszer­zett
hozzájáru­lást is.




11 Responses to Jogszabályváltozás

  1. Kös­zönöm az össze­fogl­alót, az aktua­litást, a naprakész fris­sesé­get. Üdv.

  2. Pingback: A külföldi munkavállalás alapjai | Ulm-Tipp

  3. Szabó Imre says:

    Érte­sí­tést sze­ret­nék kapni, min­den változásról!

    Kös­zönöm szépen!

    Üdv: Imre

    • Franz Bauer says:

      Ked­ves Imre,

      dol­go­zom a tech­ni­kai megol­dá­son.
      Lesz egy lehe­töség, és aki feli­rat­ko­zik auto­ma­ti­ku­san érte­sí­tést kap ha meg­je­le­nik egy új cikk.
      Addig javas­lom a blo­got fel­venni a ked­vencek közé, és hetente egy­s­zer rákattintani. :-)

      Üdvöz­let­tel
      Feri

  4. Ackermann Tünde says:

    Üdvöz­löm!

    Érte­sülni sze­ret­nék a jövőbeni vál­to­zá­so­król. Kös­zönöm szépen!

  5. Andrea says:

    Ked­ves Franz,

    Én 2008-tól tar­tóz­ko­dom, élek, dol­go­zom Néme­tor­szág­ban. Annak ide­jén, ha jól emléks­zem nem jel­ent­kez­tem ki az OEP-nèl. Az ado­hi­va­tal azon­ban tud arról, hogy külf­öl­dön dol­go­zom, mert 2008-ban év köz­ben vál­tot­tam. OEP-nel céls­zerű nekem is szólnI? Vagy ha most szólők így majd­nem 7 év táv­la­tából egy­ből megbírsàgolnak???

    • Franz Bauer says:

      Ked­ves Andrea,

      ezt saj­nos nem tudom meg­válas­zolni.
      A magyaror­szági ren­de­le­te­ket nem isme­rem, és mivel azok általá­ban félé­vente vál­toz­nak, nem is aka­rom őket ismerni. :-)

  6. Tamara says:

    Jon­apot .Lenne egy ker­de­sem idei­gle­nes német iga­zo­l­vanyal lehet kul­fol­don dol­gozni? Udv

Hinterlasse eine Antwort

Deine E-Mail-Adresse wird nicht veröffentlicht. Erforderliche Felder sind markiert *

Du kannst folgende HTML-Tags benutzen: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>