Posted by Franz Bauer

EU-Fahne


Nem vezet senki pon­tos sta­tisz­ti­kát arról, hogy hányan tudtak/tudnak rövid határi­dőn belül
elhely­ez­kedni külf­öl­dön, de enél­kül is nagy valós­zínűség­gel „meg­jó­sol­ható”, ki milyen esé­ly­ek­kel indul neki a munkakeresésnek.

Nem azért mert ren­del­ke­zünk egy jövőbelátó gömbbel, hanem mert bizon­yos készségek/képességek hiányá­ban – ahogy ezt sokan saját bőrü­kön tapasz­tal­ják — igencsak nehéz dol­gunk van a külf­öldi munkae­rőpia­con.
(Hacsak nem a mil­lio­mos nagy­bácsink vesz magához a cégébe, ahol a nyelvtu­dá­sunk, a szakér­tel­münk és egyéb kész­sé­geink csak másod­la­gos kér­dés.)
Ha reá­li­san sze­ret­nénk fel­mérni az esé­ly­ein­ket, itt egy rövidke lista, ami segíthet abban, hogy azo­kra a dol­go­kra tud­junk fókus­zálni, amelyek tény­le­ge­sen elő­re­visz­nek az állás­ke­resés­ben, így nem csak a „vágy” marad: „sze­ret­nék külf­öl­dön dol­gozni…”
Nézzük csak, az alábbi állítá­sok közül men­nyit érzünk ránk vonat­ko­zóan igaz­nak?
Ha töb­bet is, vagy eset­leg min­det, akkor igen jó esé­ly­ek­kel indu­lunk neki az előt­tünk álló útnak.
Ha ebből a tizen­négy pont­ból alig néhányat érzünk magun­kénak, akkor ez annak a jele, hogy a vágy ugyan meg van ben­nünk, de ahhoz, hogy ez meg is való­sul­jon, még hosszú út áll előt­tünk, még sokat kell dolgoznunk…

1. Eldön­töt­tem, hogy külf­öl­dön aka­rok dol­gozni és a köz­vet­len kör­ny­e­ze­tem – nem egy­e­dülál­lóak ese­té­ben a család – támo­gat engem ebben. Kon­krét terveim/terveink van­nak a jövőn­ket illetően, és ebben a külf­öldi munka­vál­lalás egy fon­tos mérföldkő.

2. Isme­rek olyan embereket/céget, akik a munka­ke­resés­ben a segítsé­gemre lehet­nek, illetve infor­má­ciók­kal tudnak szol­gálni a külf­öldi munka­ke­resés mikéntjéről.

3. Tudom, milyen típusú mun­kát sze­ret­nék és ehhez meg is van a meg­fel­elő végzettségem/szakértelmem/gyakorlatom.

4. Tájé­ko­zód­tam, hogy milyen lépé­se­ket kell ten­nem a vég­zettsé­gem hono­sít­ta­tása érde­ké­ben, elkezd­tem a meg­fel­elő doku­men­tu­mok beszer­zését és az adott ország nyel­vére való lefordíttatását.

5. Tájé­ko­zód­tam, milyen szintű nyelvtu­dás az elvárt az adott szak­má­ban, és ren­del­ke­zem is ezzel, vagy pedig foly­ama­to­san fej­les­z­tem magam.

6. Van egy aktuá­lis, német nyel­ven írt, fény­kép­pel ellátott, „lyu­kak­tól” men­tes önéle­tra­jzom. (Két munka­hely között eltelt hoss­z­abb idős­zak, amely­ről az önéle­trajz nem ad érdem­beli infor­má­ciót, ezt neve­zik lyuknak az önéletrajzban)

7. Van egy német nyel­ven írt kife­je­zet­ten az általam kere­sett pozi­cióra íródott moti­vá­ciós levelem.

8. Tudom milyen fór­u­mo­kon és hogyan pályáz­ha­tok meg egy állást.

9. Tudom milyen fize­tési elvárá­saim lehet­nek, ennek meg­fel­elően adom meg a fize­tési igényeimet.

10. A pályáz­a­tom pozitív elbírálása és egy sike­res interjú ese­tén – amen­ny­iben elfo­ga­dom az állást — tudom milyen szál­lás­le­hetősé­gek közül választ­ha­tok, tisz­tá­ban vagyok azzal, milyen igény­eim van­nak és hogy ezek reá­li­sak — e az anyagi hely­ze­tem­hez képest.

11. Ren­del­ke­zem némi „indu­lótőké­vel”, az inter­júra való kiuta­zás­hoz, a szál­lá­som kifi­ze­tésé­hez és ahhoz, hogy a kint tar­tóz­ko­dá­so­mat mini­mum az első fize­té­se­mig finan­szíro­zni tudjam.

12. Van­nak olyan ismerő­seim, bará­taim, eset­leg egy meg­bíz­ható köz­vetítő, aki­vel fel tudom venni a kap­cso­la­tot „vész­hely­zet” ese­tén, aki segí­teni tud, ha „baj­ban” vagyok.

13. Tisz­tá­ban vagyok a jogaimmal, amelyek az adott ország­ban megil­let­nek, vala­mint tudom, hogy melyek a köte­l­es­sé­geim, amely­e­ket tel­je­sí­te­nem kell.

14. Úgy érzem, egy sta­bil családi– és lelki hát­tér­rel ren­del­ke­zem, amely segít átvés­zelni a kez­deti nehéz­sé­ge­ket is.

Nagy valós­zínűség­gel nem tudunk min­den egyes kijel­en­tést „kipipálni”, de ha tud­juk, hogy mi “hibád­zik” még, mi az, amit még be kell sze­rez­nünk, mi az, ami­ben fejlőd­nünk kell stb akkor az ener­giáin­kat célirán­yo­san tud­juk majd „bevetni” és való­ban azzal fogl­al­kozni, ami elő­re­visz min­ket a cél­jaink irányába.
Az, hogy elol­vastad ezt az írást, az már annak a jele, hogy elin­dul­tál az úton. Ha követ­ke­ze­te­sen kit­ar­tasz a célod mel­lett és célirán­yo­san tes­zel lépé­se­ket az ügy érde­ké­ben, a siker sem marad el.

 

Szerző ©

Judit Szekelyne
Széke­lyné Franc­so­vics Judit

Kös­zö­net a mun­kájáért és a publi­kálási engedélyért.

A külf­öldi tar­tóz­ko­dás­sal, lete­le­pe­dés­sel kap­cso­la­tos jogszabályok

Külf­öldi lete­le­pe­dés — a lel­kes elin­du­lástól a depresszióig




One Response to A külföldi munkavállalás alapjai

  1. Pingback: A külföldi letelepedés | Ulm-Tipp

Hinterlasse eine Antwort

Deine E-Mail-Adresse wird nicht veröffentlicht. Erforderliche Felder sind markiert *

Du kannst folgende HTML-Tags benutzen: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>